Megújuló energiával a kutatások és az életminőség fenntartásáért / Záró konferencia - 2012.04.26.

Budapest–Vácrátót, 2012. április 26. – Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében lezárult az a megújuló energiaforrásokra támaszkodó fűtéskorszerűsítésre és távhőellátó rendszer kiépítésére irányuló beruházás, amelynek eredményeként a Nemzeti Botanikus Kert üvegházai, a kutatóközpont épületei, valamint egyes helyi önkormányzati fenntartású létesítmények energiatakarékos, hatékony módon biztosíthatják hőellátásukat. Az Innovatív geotermikus és biomassza bázisú fűtőmű létesítése Vácrátóton című projekt a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok társfinanszírozásával valósult meg.

A beruházás a kutatóintézet és Vácrátót település energetikai fejlesztését irányozta elő, a hőellátó rendszer megújítása pedig a környezet megóvását, a természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodást segítette. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont mintát ad a megújuló energia felhasználásának lehetséges módjaira, és ezzel összhangban, a Nemzeti Botanikus Kert látogatottságát kihasználva, aktívan részt vesz a környezettudatos szemlélet terjesztésében. Az egymást kiegészítő megújuló energiaforrásokra való átállás innovatív műszaki megoldások bevezetését tette lehetővé.

A környezetbarát fűtés kialakítására a Vácrátóti Botanikus Kert trópusi gyűjteményeinek otthont adó üvegházak jelentős hőigénye miatt volt szükség, ugyanakkor közvetetten a település is a fejlesztés azonnali haszonélvezőjévé válhatott. Vácrátót önkormányzati fenntartású épületei – az óvoda, az iskola, a sportcsarnok és a polgármesteri hivatal – a projekt keretében kiépített távhőellátó rendszerbe léptek be.

A projekt energetikai hatékonyságát – a geotermikus kútpár, a biomasszakazán és földgázkazán üzembe helyezését követően – több energetikai és klímavédelmi indikátor mutatja. Az építmények összhőigénye évente várhatóan összesen 226 megawattórával lesz kevesebb. Évente 2622 megawattóra földgáz-tüzelésű hőtermelés helyett megújuló alapú,1749 megawattóra geotermális hőhasznosítás valósul meg. A Vácrátóton alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldásoknak köszönhetően a szén-dioxid-kibocsátás pedig évente 533 tonnával csökkenhet.

A körülbelül 2000 négyzetméternyi összterületen elhelyezkedő üvegházak és az akadémiai kutatóintézet hőellátását korábban egyedi földgáztüzelésű kazánok fedezték. A projekt keretében létesült egy, óránként mintegy 60 köbméter vízáramú, 60 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű vizet szállító, nyerő és visszasajtoló geotermikus kútpár, amely az alaphőigényeket látja el. A csúcshőigények fedezésére egy 1200 kilowatt hőteljesítményű biomasszakazánt építettek, amelynek üzemeltetéséhez faaprítékot használnak. A biztonsági tartalék szerepét két 600 kilowatt hőteljesítményű földgázkazán tölti be. Az erőmű távhőrendszerben biztosítja a kutatóintézet hőigényeit, s emellett gondoskodik Vácrátót egyes önkormányzati épületeinek hőellátásáról is.

A projekt részeként megépült Látogatóközpont már a passzív napenergia-hasznosítás elvén működik. A passzív ház zöldfelületű tetőzetén napelemes villamosenergia-termelés zajlik, amely részben az épület villamosenergia-ellátását fedezi, részben a helyi villamoshálózatra termel. Az épületben kialakított konferenciaterem alkalmas ismeretterjesztő előadások, rendhagyó tanórák helyszínéül, szakmai csoportok, szakirányú képzésben részt evő diákok számára konferenciák megrendezésére. Ehhez kapcsolódik a Túl nagy lábon élünk című szemléletformáló, interaktív állandó kiállítás is.

Az energiakorszerűsítési projekt teljes beruházási költsége közel egymilliárd forint volt, amelynek 85 százalékát a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, 15 százalékát pedig a Magyar Tudományos Akadémia állta.